Ez a cím egy kicsit úgy hangzik, mintha a Columbo-sorozatból emeltünk volna ki egy epizódot, miközben egy nagyon romantikus, díszítő, ékesítő tárgyról beszélünk.
A medál számomra olyan, mintha egy apró tárgyba belezártunk volna egy nagyobb esszenciát, értelmet, amit viseléskor sugároz ránk és mindenkire. Amikor magunkra biggyesztünk egy medált, akkor nem csak egy medált teszünk magunkra, hanem a medál által képviselt stílust, szellemiséget, egyfajta üzenetet, amit sugárzunk magunkból a világ felé.
Emlékeztek még anyáitok, nagyanyáitok által féltve őrzött medálokra, amiket ritkán, és rövid ideig lehetett kézben tartani, és mindegyiknek volt valami háttértörténete, meséje, és ettől olyan nagyon, de nagyon szépek lettek, misztikusak, különlegesek? Alig vártuk, hogy felnőhessünk és megkaparinthassuk őket.
Nekem azért akkora öröm medálokat készíteni, tervezni, megálmodni, mert mindenikbe belezárok egy ilyen apró kis mesét, amit magamban őrzök, egy történetet, ami aztán életre kel a viselője által, és örökké él.
Ez az álomszép rózsakvarcmedál egy tiszta, ártatlan nő történetét hordja magában, egy nőjét, aki elegáns, aki szereti a női szépségét élvezni, aki nem rejtőzködik, de nem is hivalkodik túlzottan, tisztában van önmaga értékének. Egy tiszta nő története.
A rózsakvarc már ránézésre is gyengédséget kelt, nem véletlenül tartják azt róla, hogy szerencséssé teszi a szerelmet. És emellett erősíti az empátiás képességünket, megbocsátásra ösztönöz, és gyógyítja a szív sebeit, nyitottá tesz a szépségre és harmóniára, életre kelti az alkotóerőt.
Hölgyeim, ezt a szép medált egy szürke, szabálytalan tekla-lánc tartja, és még gazdáját keresi.
Ha úgy érzed, ez a te medálod, a te történeted, hívj!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése