Karácsony
Áldott, békés, boldog karácsonyt kívánok minden kedves olvasómnak!
 |
| Ez kis Félix, igen, első karácsonyán! Kicsit nosztalgiázom! |
A mai napunkon, mint mostanság 23.-án, próbálunk elcsitulni, megnyugodni, a pillanatnak, a szeretetnek és egymásnak élni. Persze ez nem mindig jön össze, hiszen, bár próbálkozunk, azért annyi feladat csúszik be még erre a napra, hogy valahogy az őrület elér bennünket is... és most még egy középfülgyulladás is megtalálta kis Félixet, így már napok óta nem alszunk. Szép az élet!
De várjuk a Jézuskát, az ajándékokat meg pláne, de mintha a gyerek már nem is hinné, hogy ebből végre lesz valami, oly régen vár a szentem. Persze érzi, hogy most valahogy másként alakulnak a dolgok, mint a hétköznapokon, és hát gyerek, hite az van! Engedjük hinni a gyerekeket, mer az ő hitükön keresztül bennünket is meg fog találni a CSODA!
Tehát készül a tárkonyos pulykaraguleves, a tejszínes lazac, van egy-két töltött káposzta is, mert az ünnep része, sütemények, gyertyák, illatok, fények. és majd a fát is meghozza a Jézuska délután...
Békés Ünnepet kívánok, mindenkinek elcsendesülést, önreflexiót, megbocsátást, örömet, szeretetet, elfogadást, előítéletmentességet.
Tisztánlátást, önkontrollt.
Meg sok-sok fényt, ajándékot, ölelést, boldog pillantásokat.
Szeretetet.
Mindenekfelett szeretetet.
Nyaklánc egy legyezőbe burkolva...
...avagy egy nyaklánc, amely megmutatja és kiemeli igazi énedet
Drótból készült, horgolva, befoglalva, antikolva, felcsiszolva ... tadaaam:
Felhasznált anyagok: egy befoglalt dunakavics (gyönyörű formával), kagylók, igazgyöngyök, achátok, egy különleges kompozícióba megálmodva. Mint mindig, a kissé bevállalósabb hölgyeknek ajánlom, mert garantáltan észre fognak venni benne!
Neked már van ZITACSEK-ékszered? Hívj!
Drótból készült, horgolva, befoglalva, antikolva, felcsiszolva ... tadaaam:
Felhasznált anyagok: egy befoglalt dunakavics (gyönyörű formával), kagylók, igazgyöngyök, achátok, egy különleges kompozícióba megálmodva. Mint mindig, a kissé bevállalósabb hölgyeknek ajánlom, mert garantáltan észre fognak venni benne!
Neked már van ZITACSEK-ékszered? Hívj!
Adventi hangolódás
Be kell vallanom, hogy nem szerettem a karácsonyt, sem a karácsonyi készülődést. Kiskoromban még csak-csak, de később kínszenvedés volt az egész. Megállt a világ, megszűntek a hétköznapi feladatok, és én ott álltam, többnyire egyedül, rémülten... gyűlöltem a karácsonyt.
Csak azért tudok ilyen bátran írni erről, bár még most is összeszorul a szívem, mert most valami teljesen más történik. Mióta kis Félix úgy döntött, hogy én leszek az édesanyja, azóta nagyot fordult a világ. Az ő kedvéért minden máshogyan történik. Lelassult az életem, rá tudok csodálkozni a világ csipp-csupp kis apró szépségeire, észreveszem az apró kis jeleket, szeretném, hogy megérintse őt a karácsony misztériuma. És rajta keresztül valahogy én is érintett leszek...apró kis csodák...
A hétvégénk nagyon nagy békében és nyugalomban telt. Alkottunk. Hála Istennek Félix kreativitása és alkotókedve az enyémmel vetekedik, így tök könnyű egymást rávennünk az ilyen közös játékokra. Pom-pomokat készítettünk papírból, majd arra kért, hogy csináljunk vonatot, így azt is csináltunk. Újságpapírból. Sok mindent készítünk újságból, inspirál, hogy mit lehet belőle kihozni.
Délután meglátogattuk a Mikulásgyárat is, és Félix összepakolta néhány játékát, amit oda is adott, nagyon boldogan, mert akkora nagy szíve van a drágámnak. Ribizlibohócot néztük, körtöskalácsot ettünk, sétáltunk, készülődtünk, ebédkor meggyújtottuk a harmadik gyertyát is az adventi koszorúnkon. Semmiségek!
Nyugalom van, boldogság van, béke van. Várakozás van. Várjuk a Kis Jézust. Várjuk az angyalkákat. És persze a nagy LEGO-s doboz! Ezek így jól megférnek egymás mellet.
Zenét hallgatunk, finom zenéket. Előkotortam a King Singerst, de imádom a gregorián kórusokat is. Egy kis Leonard Cohen, egy kis Sade (így a koncert után, melegében), egy kis Tracy Chapman, Katie Melua és ami még előkerül az elásott dobozokból... szeretünk zenét hallgatni, alkotni, várni a Karácsonyt, és lépésről lépésre, észrevétlenül közelebb kerülünk egymáshoz is, mert ez egy ilyen út. Tele természetességgel és spontaneitással. Csak el ne feledjük kinyitni a szívünket!
Csak azért tudok ilyen bátran írni erről, bár még most is összeszorul a szívem, mert most valami teljesen más történik. Mióta kis Félix úgy döntött, hogy én leszek az édesanyja, azóta nagyot fordult a világ. Az ő kedvéért minden máshogyan történik. Lelassult az életem, rá tudok csodálkozni a világ csipp-csupp kis apró szépségeire, észreveszem az apró kis jeleket, szeretném, hogy megérintse őt a karácsony misztériuma. És rajta keresztül valahogy én is érintett leszek...apró kis csodák...
A hétvégénk nagyon nagy békében és nyugalomban telt. Alkottunk. Hála Istennek Félix kreativitása és alkotókedve az enyémmel vetekedik, így tök könnyű egymást rávennünk az ilyen közös játékokra. Pom-pomokat készítettünk papírból, majd arra kért, hogy csináljunk vonatot, így azt is csináltunk. Újságpapírból. Sok mindent készítünk újságból, inspirál, hogy mit lehet belőle kihozni.
Délután meglátogattuk a Mikulásgyárat is, és Félix összepakolta néhány játékát, amit oda is adott, nagyon boldogan, mert akkora nagy szíve van a drágámnak. Ribizlibohócot néztük, körtöskalácsot ettünk, sétáltunk, készülődtünk, ebédkor meggyújtottuk a harmadik gyertyát is az adventi koszorúnkon. Semmiségek!
Nyugalom van, boldogság van, béke van. Várakozás van. Várjuk a Kis Jézust. Várjuk az angyalkákat. És persze a nagy LEGO-s doboz! Ezek így jól megférnek egymás mellet.
Zenét hallgatunk, finom zenéket. Előkotortam a King Singerst, de imádom a gregorián kórusokat is. Egy kis Leonard Cohen, egy kis Sade (így a koncert után, melegében), egy kis Tracy Chapman, Katie Melua és ami még előkerül az elásott dobozokból... szeretünk zenét hallgatni, alkotni, várni a Karácsonyt, és lépésről lépésre, észrevétlenül közelebb kerülünk egymáshoz is, mert ez egy ilyen út. Tele természetességgel és spontaneitással. Csak el ne feledjük kinyitni a szívünket!
Nőnek lenni nem könnyű! De egy egy szép ékszer segíthet...
Nőnek lenni nem könnyű! Mondom én, aki azt gondolja, hogy nőnek lenni azért nagyon jó dolog. De nem könnyű! - mondja a kispohos odabent a fejemben, és egyet kell értenem vele. (nevet odabent!)
Felsorolhatjuk az összes klisét, amiért nem jó: mert egyszerre kell ügyesnek, szerénynek, szépnek, okosnak, dolgosnak, kreatívnak, sikeresnek, szépnek és csinosnak lennünk (kifelejtettem valamit?), megértőnek, empatikusnak, segítőkésznek, és persze divatosnak, ápoltnak, mosolygósnak és boldognak. Mert másmilyennek nem érdemes lenni! Mert egy életünk van, és ha már van, akkor éljünk, használjuk ki a lehetőségeinket, és élvezzük minden pillanatát! Szomorúan és lelombozottan ennyi mindent nem lehet csinálni - mosolyogj!
Meg lehet tanulni élvezettel főzni, és akkor már kreatív pillanat lesz és nem kötelesség, lehet élvezettel takarítani, és akkor levezethető a felgyűlt fölös feszültség. Lehet örömmel ablakot pucolni, mert utána olyan szép minden, és élvezni lehet a magunkkal való törődést. Kell az ÉN-IDŐ, mert ha nincs időd önmagadra, akkor a többiekkel hogyan tudsz törődni? Ne áldozat legyen, hanem öröm!
Emlékszem én azokra az időkre, amikor az asszonyok tömegesen, a lázadás csíráját sem hordozva önmagukban, tették a dolgukat. Kötelességtudóan, rutinosan, gépiesen. Jó feleségek voltak, jó anyák, jó háziasszonyok, és jó munkaerők. Miközben gyűlöltek takarítani, utáltak főzni, és kényszerből nyomták végig az életüket. Ez csak elkeseredéshez vezet, önértékelési problémákhoz, családi vitákhoz, leépüléshez.
Mindenhez kell a jókedv, az öröm, a lelkesedés, egy kis őrület, bolondság, és nagyvonalúság! Hogy amikor nem megy, akkor tudjuk abba hagyni, és lazítani. Majd holnap folytatjuk...
Holnap folytatom is a témát, ma a karácsonyi ünnepi ruhákról szerettem volna írni, de elkallódtam. Miben lesztek karácsonykor? Csak a szűk család, vagy vendégek is lesznek? Kiöltöztök, vagy játszóban van mindenki? Egy nyakéket szeretnék megmutatni nektek, amiben igazán ünnepi lehet a megjelenésünk, kicsit szokatlan, kicsit formabontó, kicsit csillog, de nem túl nagyon, csak épp eléggé, kicsit modern, kicsit különleges.
Egy nyakék a téli kis feketédhez, hogy meglepd a családodat kifinomult külsőddel...
Neked már van ZITACSEK-ékszered?
Felsorolhatjuk az összes klisét, amiért nem jó: mert egyszerre kell ügyesnek, szerénynek, szépnek, okosnak, dolgosnak, kreatívnak, sikeresnek, szépnek és csinosnak lennünk (kifelejtettem valamit?), megértőnek, empatikusnak, segítőkésznek, és persze divatosnak, ápoltnak, mosolygósnak és boldognak. Mert másmilyennek nem érdemes lenni! Mert egy életünk van, és ha már van, akkor éljünk, használjuk ki a lehetőségeinket, és élvezzük minden pillanatát! Szomorúan és lelombozottan ennyi mindent nem lehet csinálni - mosolyogj!
Meg lehet tanulni élvezettel főzni, és akkor már kreatív pillanat lesz és nem kötelesség, lehet élvezettel takarítani, és akkor levezethető a felgyűlt fölös feszültség. Lehet örömmel ablakot pucolni, mert utána olyan szép minden, és élvezni lehet a magunkkal való törődést. Kell az ÉN-IDŐ, mert ha nincs időd önmagadra, akkor a többiekkel hogyan tudsz törődni? Ne áldozat legyen, hanem öröm!
Emlékszem én azokra az időkre, amikor az asszonyok tömegesen, a lázadás csíráját sem hordozva önmagukban, tették a dolgukat. Kötelességtudóan, rutinosan, gépiesen. Jó feleségek voltak, jó anyák, jó háziasszonyok, és jó munkaerők. Miközben gyűlöltek takarítani, utáltak főzni, és kényszerből nyomták végig az életüket. Ez csak elkeseredéshez vezet, önértékelési problémákhoz, családi vitákhoz, leépüléshez.
Mindenhez kell a jókedv, az öröm, a lelkesedés, egy kis őrület, bolondság, és nagyvonalúság! Hogy amikor nem megy, akkor tudjuk abba hagyni, és lazítani. Majd holnap folytatjuk...
Holnap folytatom is a témát, ma a karácsonyi ünnepi ruhákról szerettem volna írni, de elkallódtam. Miben lesztek karácsonykor? Csak a szűk család, vagy vendégek is lesznek? Kiöltöztök, vagy játszóban van mindenki? Egy nyakéket szeretnék megmutatni nektek, amiben igazán ünnepi lehet a megjelenésünk, kicsit szokatlan, kicsit formabontó, kicsit csillog, de nem túl nagyon, csak épp eléggé, kicsit modern, kicsit különleges.
Egy nyakék a téli kis feketédhez, hogy meglepd a családodat kifinomult külsőddel...
Neked már van ZITACSEK-ékszered?
Álljunk meg egy pillanatra: GONDOLAT
Egy tegnapi esemény indította el bennem ezt a gondolatmenetet, és ezt találtam - megosztom veletek. Semmihez és senkihez sem szabad foggal-körömmel ragaszkodni, mert minden változik. Ami igazán tartósan stabil, az maga a változás!
ÉLET
Ragaszkodhatsz ahhoz, amit tudsz,
de senki sem garantálja, hogy mindaz
a következő pillanatban is létezni fog.
Amíg hiedelmekhez ragaszkodsz, bezárod magad
egy élethelyzetbe, és nem engedélyezel
újabb tapasztalatokat.
Miért? Mert elvárod, hogy amit ma tudtál,
létezzen holnap is.
Az eljövendővel kapcsolatos elvárások
a legjobb esetben is csak reményteljes spekulációk.
Senkinek nem ígérnek holnapot.
Az élet nem nyújt garanciát.
Semmi sem tart örökké.
Minden megváltozhat egy pillanat alatt.
Nem érdekes, mennyire ragaszkodunk valamihez,
semmivel sem akadályozhatjuk a változást -
előbb vagy utóbb minden eltűnik.
ÉLET
Ragaszkodhatsz ahhoz, amit tudsz,
de senki sem garantálja, hogy mindaz
a következő pillanatban is létezni fog.
Amíg hiedelmekhez ragaszkodsz, bezárod magad
egy élethelyzetbe, és nem engedélyezel
újabb tapasztalatokat.
Miért? Mert elvárod, hogy amit ma tudtál,
létezzen holnap is.
Az eljövendővel kapcsolatos elvárások
a legjobb esetben is csak reményteljes spekulációk.
Senkinek nem ígérnek holnapot.
Az élet nem nyújt garanciát.
Semmi sem tart örökké.
Minden megváltozhat egy pillanat alatt.
Nem érdekes, mennyire ragaszkodunk valamihez,
semmivel sem akadályozhatjuk a változást -
előbb vagy utóbb minden eltűnik.
Karácsonyi ötletelés
Nálunk folyton megy az ötletelés, hogy mi legyen a karácsonyi ajándék, hogy vajon tetszeni fog-e, amit kitaláltunk, elég ötletes, személyes, ne tűnjön kötelezően elvégzett feladatnak... annyi, annyi kérdés!
Ma elkészültem a kisfiam adventi naptárával, de már ezen is előre izgulok, hogy tetszeni fog-e neki - pedig belecsomagoltunk egy kiló lego-t!), elégedett lesz, boldog lesz, meg lesz benne az a "magic", amire egy kiskölyök, így, három éves kora magasságában vágyik? Mert a csoda az kell!
De nem csak a kicsiknek, hanem a nagyoknak is kell a csoda, hiszen a szívünk mélyén mind 3 éves kislányok, kisfiúk vagyunk, és arra vágyunk, hogy valaki meglepjen, elvarázsoljon, kitalálja legrejtettebb álmainkat, no és persze meg is valósítsa azt...
És a csoda kis dolgokban rejlik: egy jó pillanatban meggyújtott gyertya, egy pillantás, egy apró kis édesség, egy könyv, egy idézet, egy érintés, egy parfüm, egy apró kis ékszer... a lényeg, hogy személyes legyen!
Mit adjunk tehát a kedvesünknek?
Én az ékszer-részleget vállalom, abból minden irányzatban tudok ajánlani, készíteni, tervezni, hiszen folyton eltévelygek minden irányba. Egy ilyen tévelygő-bolyongó-kísérletező vagyok, nem tudok és nem is akarok egy bizonyos stílusnál, gondolatiságnál megállni. Keresem a tökéletes megoldásokat, a különleges formákat, és meglepő kísérleteim visznek előre. Remélem titeket is meg tudlak lepni egy-két darabommal.
Íme első karácsonyi válogatásom:
Egy csomó izgalmas meglepetés, és mindegyik díszcsomagolásban, masnival, címkével, igazi meglepinek megkomponálva. Olyan zitacsekesen...
Neked már van Zitacsek-ékszered? Itt az idő, hogy beszerezz egyet!
Ma elkészültem a kisfiam adventi naptárával, de már ezen is előre izgulok, hogy tetszeni fog-e neki - pedig belecsomagoltunk egy kiló lego-t!), elégedett lesz, boldog lesz, meg lesz benne az a "magic", amire egy kiskölyök, így, három éves kora magasságában vágyik? Mert a csoda az kell!
De nem csak a kicsiknek, hanem a nagyoknak is kell a csoda, hiszen a szívünk mélyén mind 3 éves kislányok, kisfiúk vagyunk, és arra vágyunk, hogy valaki meglepjen, elvarázsoljon, kitalálja legrejtettebb álmainkat, no és persze meg is valósítsa azt...
És a csoda kis dolgokban rejlik: egy jó pillanatban meggyújtott gyertya, egy pillantás, egy apró kis édesség, egy könyv, egy idézet, egy érintés, egy parfüm, egy apró kis ékszer... a lényeg, hogy személyes legyen!
Mit adjunk tehát a kedvesünknek?
Én az ékszer-részleget vállalom, abból minden irányzatban tudok ajánlani, készíteni, tervezni, hiszen folyton eltévelygek minden irányba. Egy ilyen tévelygő-bolyongó-kísérletező vagyok, nem tudok és nem is akarok egy bizonyos stílusnál, gondolatiságnál megállni. Keresem a tökéletes megoldásokat, a különleges formákat, és meglepő kísérleteim visznek előre. Remélem titeket is meg tudlak lepni egy-két darabommal.
Íme első karácsonyi válogatásom:
 |
| egy izgalmas, egyedi nyaklánc bőrszálon... |
 |
| drótcsipke különleges alkalmakra |
 |
| jade és üveggyöngy fülbevaló és egy hatalmas koktélgyűrű hozzá |
 |
| Fülbevaló rézből és üveggyöngyökből, finoman kidolgozva |
 |
| egy nagyon kis filigrán gyöngymedál tenyésztett gyöngyökkel és hegyikristállyal |
 |
| achát és üvegvirág - egy csuda kis medálban |
 |
| turkenit és üveggyöngy egy látványos fülbevalóban |
 |
| tenyésztett gyöngy medál ezüstözött felülettel |
 |
| antikolt réz és gyöngy ellentéte egy fülbevalóban megkomponálva |
 |
| vintage gyöngy és antikolt réz társítása egy fülbevalóban |
 |
| amazonit és gyöngyfülbevaló |
 |
| színezett kagyló és vintage gyöngy egy medálban |
 |
| egy nőies szett újszerűen megkomponálva... |
 |
| egy izgalmas nyaklánc egyedi színben és formával... |
 |
| egy nyaklánc-változat a bevállalósabbaknak... |
 |
| egy kis csipke újragondolva... |
 |
| egy jópofa medál, a nyarat idézve... |
 |
| ilyen már volt, de ennek a színe kicsit más... |
 |
| egy gránátos-medál, a virágos minta kedvelőinek... |
 |
| egy levél nyakba is, és fülbe is.... |
 |
| egy hatalmas swaro-háromszög befoglalva... |
 |
| egy achát befoglalva nem átlagosan... |
 |
| és szintén achát, befoglalva, korálokkal... |
Egy csomó izgalmas meglepetés, és mindegyik díszcsomagolásban, masnival, címkével, igazi meglepinek megkomponálva. Olyan zitacsekesen...
Neked már van Zitacsek-ékszered? Itt az idő, hogy beszerezz egyet!
Gombos-színes kalandozások anyám varródoboza körül
Első emlékem anyám varródobozával kapcsolatosan, hogy kicsi lányként megkaparintottam, és a gombokat pakolgatom színek, méretek és formák szerint! Nektek megvan ez, vagy valami hasonló emlék? Olyan szépek voltak, színesek, mívesek, nagyon élénk színűek, textilek, fémek, behúzottak, fröccsöntöttek, csontból, fából, fás gyümölcsből, magból... úristen, maga volt a menyország. És ha még megemlítem a gyűszűket, tűket, ollókat, színes cérnákat, horgoló- és kötőtűket, fonálokat... a doboz maga volt a kísértés!
Ebből is látszik, hogy már kiskoromban is imádtam a kézimunkát, és nálunk az bizony nagyipari szinten zajlott, kérem, anyám, nagyanyám, ismerősök, szomszédok, nagynénik, keresztanyák - mindenki csinált valamit, és én, kíváncsi gyerek lévén, mindenhol ott voltam és eltanultam a trükköket.
Mai napig emlékszem mindenre, a csipke horgolásától a keresztszemesig és az írásos mintákig... Nálatok is volt ilyen?
A most bemutatott nyakláncok egyik ekkor tanult technikához sem hasonlítanak, de mégis ez a gyerekkori emlék inspirálta és idézte elő! Szerintetek milyenek lettek?
És ne feledkezzünk meg arról a picike kis apróságról, hogy ez a 100. bejegyzésem a blogba! Amikor elkezdtem, nem is reméltem, hogy ennyi mindent meg fogok osztani Veletek!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)