A mai napra ez a medál kerül középpontba, nem titkoltan hétvégi hangulata miatt.
Nagymamám, ha egy csepp kis szabadideje volt, fogta a horgolását, és akkor már fájó, görbülő ujjaival varázslóként kezelte a horgolótű és fonál kettősséget, és a végén fantasztikus csodák, terítők születtek. Gyerekként gyakran odaültem mellé, és hagytam, hogy tanítson. Ez a tudásom mára már nagyon megcsappant, de ezeknél a medáloknál, hála Neki, aktiválni tudtam sokat abból, amit gyerekként begyakoroltam.
És most nagyon örülök, hogy akkoriban ennyire hagytam magam!
Az újítás nagyon jól sikerült!:) Szuper lett, tetszenek a színek...ez már nem csak egy hobbi...várom, hogy elkészüljenek az én Zitacsek ékszereim:)
VálaszTörlés